Tátrai Zerge - kör

Útvonal ajánló 1.0 - Magas-Tátra, Zerge-kör

Összefoglaló

• Táv: kb 19 km
• Szintemelkedés: 1900 méter
• GPS track
• Terep jellege: sziklás, törmelékes, rövid láncos részekkel, a végén opcionálisan 4 km aszfaltúttal
• Mikor futható: július 1 - október 31 között
• Vízvételi lehetőségek:
• Sziléziai ház - Sliezsky Dom (kb 5 km)
• Hosszú-tavat követő csurgó (kb 7 km)
• Rabló ház - Zbojnicka chata (kb 11 km)
• Szükséges felszerelés: merev talpú futócipő, hátizsák, időjárásnak megfelelő ruházat, izofólia
• Amit ne felejts el indulás előtt: megfelelő sportbiztosítás, időjárásjelentés, futótárs, a kijelölt turistaútról tilos letérni!

Szintmetszet

Itthon nincsenek magashegyek. Ha komolyabb terepre akarunk készülni, vagy egyszerűen csak magukért a hegyekért akarunk futni, akkor az egyik legideálisabb célpont a Magas-Tátra. Jól megközelíthető futóterep (mindössze 4-5 órányi autóútra Budapesttől), ahol szerte ágazó és jól kiépített útvonalak várnak minket.

A Zerge-kört minimális lépésbiztonsággal bíró kezdők is gond nélkül teljesíthetik. Egy kellően merev talpú futócipő és egy hátizsák elegendő hozzá. Az időjárást viszont nem szabad félvállról venni, 1600 méter fölött már nincsen más, csak a sziklák, amik esőben nagyon csúsznak, valamint a hágóknál a láncok erősen vonzzák a villámokat - ezért ha vihar közeleg, az egyetlen észszerű döntés az azonnali visszafordulás valamelyik menedékházhoz, szerencsére az útvonal mindkét ágán akad egy-egy. Fontos, hogy a magashegyi körülmények nagyon gyorsan tudnak változni, ezt komolyan kell venni,   és semmilyen körülmények között se induljunk útnak egyedül a Tátrában!  

Indulás - Tátraszéplak

A kör, ami igazából nem is kör, Tátraszéplakról idul (Tatranská Polianka). A cél Ótátrafüred (Stary Smokovec), a Tátra egyik legrégebbi üdülőtelepülése. Az autót érdemes Ótátrafüreden a fő parkolóban hagyni, ahonnan mindössze 20 méter az elektricska állomás, ami egy euróért elvisz minket Tátraszéplakra. Illetve Ótátrafüredről is visz közvetlen turistaút (sárga sáv) a Sziléziai házhoz, de Tátraszéplakról indulva szebb az útvonal, így én inkább ezt ajánlom. 
Tátraszéplakon az állomástól a zöld jelzésen vágunk neki az útnak, nagyjából egy kilométernyi aszfaltos bemelegítés után meredeken elindulunk felfelé a Felkai-völgyön. Tátraszéplak nagyjából 1000 méteren van, így azonnal comb és tüdőgyilkos kaptatókkal kezdünk a Nagyszalóki-csúcs déli lejtője mellett. Szerencsére hamar beérünk a hűs erdőbe egy kis patakocska mellé.

Útjelzők a Virágoskert fölött

Tátrai romantika - menedékház, vízesés, zergék, mormoták

Az első 5 kilométeren majd 700 méter szintet kapunk, amikor is elérjük a Sziléziai "menedékházat", ami mára lassan luxus szállóvá vált (itt után tudjuk tölteni kulacsainkat ha szükséges). Innentől már a törpefenyves is elfogy, az elkövetkező pár órára az árnyékot el kell felejteni, 2000 méter fölött pedig már csak a kősivatag marad. Rövid szusszanás után utunkat a Felkai-tó jobb partja mentén folytatjuk, tovább a Lengyel-nyereghez (Poľský hrebeň) vezető úton. Rövid szerpentin után az Örökös-eső nevű vízesés alá érünk, majd alatta/mellette átbújva (szemfülesek láthatják a sziklafalból kilógó biztosításokat, amiket télen a jégmászók használnak), kis mászással elérjük a Virágoskertet. Ez a kis alpesi rét egy botanikai csoda. Rendszerint itt pillantjuk meg az első zergéket, ezért kapta az útvonal is a Zerge-kör nevet.  A Virágoskertet elhagyva egy éles kanyarral elérjük a Hosszú-tó katlanját (1953 méter tengerszint fölötti magasságban). Továbbra is a tó jobb partján haladunk tovább, itt a tó után nem sokkal van még egy vízvételi lehetőség - a Kerek-domb sziklafalán lecsöpögő csurgóból többször is töltöttem már kulacsot, így nyugodtan kijelenthetem, hogy iható a vize, maximum zerge pisi kerülhet bele. Ugyanis ez az a pont, ahol az elmúlt 6 évben mindig voltak zergék, valamint ahol a kellően éles szeműek akár még mormotát is kiszúrhatnak, de jellegzetes füttyögésüket szinte biztosan hallhatjuk.

Háttérben a Lengyel-nyereg

Durvulás - láncok, mászás és a csúcspanoráma

Innen még meredekebb szerpentin vár ránk  felfelé, az első láncos szakaszig, de a lényeg a nyugalom - a valóban mászós rész csupán 10-15 méter. Innen már csak pár lépés, és el is értük utunk elágazását, a Lengyel-nyerget, tengerszint felett 2200 méteren.. A táv nagyjából felénél tartunk ekkor, eddig 8 – 8,5 km  bő 1200 szinttel, érdemes egy pillanatra megállni, frissíteni, jól jöhet pár korty izó és egy gél, főleg, ha a csúcsra is fel akarunk menni. A Lengyel-nyeregben mindig nagy a forgalom, a tömeg, ettől függetlenül én már többször is gond nélkül otthagytam a cuccaimat és anélkül mentem fel a csúcsra. A Kis-Viszóka (2428,6 méter)  a nyeregtől még bő 250 szint néhány lánccal, némi négykézlábazással a törmelékhalmokon, nagyjából 15-20 perces kitérő. De nyugodt szívvel mondhatom, megéri, a Tátra egyik legkülönlegesebb csúcsa. Bent vagyunk a hegység szívében, csodálatos körpanorámában gyönyörködhetünk, rálátunk a Poprádi katlanra, a Nagyszalóki csúcsra, mellettünk magasodik a Gerlach lenyűgöző tömbje, háttérben a Tátra csúcs, a Rysy és a Lomnic, valamint átlátunk a Rablóházra, ahol majd leereszkedünk. Ugyanazon az útvonalon, ahol felmásztunk a csúcsra, visszatérünk a Lengyel-nyeregbe és célba vesszük a Rovátka-hágót. Meredek „lépcső” soron ereszkedünk a Fagyott-tó felé, itt az északi oldalon mindig van még egy kis hó augusztus végén is. Ezután egy szerpentin vezet át minket a törmelékes lejtőn egészen a Rovátka-hágó láncos részéhez. Talán ez a legnehezebb része az útvonalnak, láncokon és acél fogásokon kell felkapaszkodni, bő 50 méter szintet. Majd innen egy valóban omladékos törmelék lejtőn át érünk a Nagy-Tarpataki völgybe.

A kép közepén hátul a Rovátka ahol átereszkedtünk

A megváltás - innen már csak lefelé

Innentől már végig könnyű, tátrai viszonylatban jól futható utak következnek. Szóval lehetne csapatni, csak hát tele a völgy mormotával és zergével, ezért néha muszáj megállni fotózni. Az ösvény mellett békésen legelésző zergéket egyáltalán nem zavarják az emberek, augusztusban 10 percig álltunk és fotóztuk ahogy a kis zerge gida egy kő alól eszeget. A 11. kilométernél érjük el 1960 méteren a Rabló menedékházat. A panoráma, vagy a híres káposztaleves  miatt itt is érdemes lehet megállni egy pillanatra, illetve a kulacsokat is újra tölthetjük. Vagy dönthetünk úgy is, hogy a maradék 6 (vagy 10) kilométert egyben letoljuk, itt érdemes figyelni, arra, hogy a völgyben a nyári és a téli út nem ugyanaz, én bizony jól meglepődtem nyáron, mikor a semmiből tavak tűntek fel az út mellett, aztán leesett, hogy ott voltak azok télen is, csak éppen bő 2 méteres hó alatt. Augusztus végén az ösvény két oldalán végig friss áfonyát is szedhetünk. Ahogy ereszkedünk a Nagy-Tarpataki völgybe, úgy lesz egyre nagyobb a tömeg. A Tátra egyik legsűrűbben látogatott részére érünk le, a Tarajkán található sikló állomásnál dönthetünk, hogy kihasználjuk a lanovkát, vagy mellette a bicikli/gyalog úton ereszkedünk még 4 km-t Ótátrafüredig.

Hát ez lenne a „Zerge-kör”, az én kedvenc tátrai útvonalam. Nehéz, de nem túl technikás, rengeteg látnivalóval és a kezdők számára könnyítést jelentő menedékházakkal, a tökéletes edző pálya alpesi versenyek előtt.

A MedveDisznóEmber