2016. július 3., vasárnap

Mátra 40 2016

Félidő!

Június vége a POLAR Kaptárkövek Trail-ről szólt. Július eleje pedig mindig a Mátráról. Parádi Laciék a Pásztói Szabadidő Sportegyesülettel az itthoni legnehezebb 60-as túrát rakták össze, egy gyönyörű útvonallal. Szóval egy tökéletes félévzárót lehet itt tartani, lemérheti az ember mit is fejlődött az előző hónapokban. Nekem is ez volt a tervem, hogy negyedszer is teljesítem a 60-as távot. Elkezdtem újra kijárni a szőlőbe edzeni, hogy szokjam a hőséget, az egyik este fél7kor még 34 fokot mért az óra. Szenvedés de csinálni kell, persze túl egyszerű lenne ha csak ennyi kellene a sikeres teljesítéshez. Egy bögöly csípésem ráment a könyökömre, az egész izület begyulladt az alkarom teljesen feldagadt úgy nézett ki mint Popeye-nek a mesében. Ehhez jött még hogy az év legmelegebb hétvégéjét jósolták. De mivel 2010 óta egyszer  sem maradt ki ez a túra, igaz akkor még csak a Muzsikál az erdő volt semmiképpen nem akartam kihagyni. Így némi hezitálás után úgy döntöttem a 60-as helyett elég lesz a 40-es táv is azon már úgyis régen 4 éve voltam utoljára. Hétközben elindultam magnéziumot venni és kiderült van számomra új ismeretlen cseresznyés gélje az Ethic-nek hát gyorsan vettem abból is egyet. Face-n feltettem a kérdést ki használta már, amire jött egy-két pozitív megerősítés no és persze szokás szerint tucatnyi troll hozzászólás, így jött az ötlet, hogy akkor csináljunk extrém gél tesztet. Hogy miért extrém? Nos mindig azt mondják ne versenyen, ne éles helyzetben próbálj ki ilyen dolgokat (ezt eddig se tartottam be). Én biztosra mentem és három gyártó három ismeretlen géljét készítettem be (+1 tartalék). 

Űrkaják
Bemelegítés

Péntek délután utaztam Pásztóra, így lesz idő néhány fröccs mellett bandázni a többi indulóval no meg akklimatizálódni a versenyre hiszen a kolesz a 70-es évek épülete így hőszigetelés nem létezik a szobákban bőven 30 fok felett volt. Az aulában lehetett volna meccset is nézni de Jónás Ricsivel inkább kiköltöztünk az utcára ott hűvösebb volt, az első pohár bornál tartottunk amikor becsatlakozott hozzánk az első két ember aztán sorban még páran, ismerősök ismeretlenek vegyesen. Szóval a meccsből semmit nem láttunk de a bor elfogyott úgyhogy 11 körül végül is felmentünk, hogy legalább 4-5 órát aludjunk. 

Rajt

Ez elég jól is sikerült 5 előtt picivel ébredtem, majd a következő óra gyorsan el is repült és hirtelen az tűnt fel, hogy a rajtolók első sorában találom magam és kilövök a 60-as futókkal. A lelkesedés vitt is vagy 200 métert, majd beláttam, ha 4 perces ezrekkel próbálom tartani velük a lépést nem hogy a Muzsláig de még a városból se jutok ki. Úgyhogy inkább bevártam Fülöp Zolit az eredeti terv is az volt úgyis , hogy Muzsláig együtt haladunk amíg nem válik szét a két táv. Az első 2 km sík majd elkezdjük az emelkedést Muzsla-nyeregig. A kilátás pazar, a Nyikom és a Muzsla között gerincről apróbb bércek nyúlnak le, Zoli mondja, hogy ez a szakasz a Hétvezér sírja. Hetedszer mászok itt föl és ezt mégse tudtam, már megérte eljönni és még csak most kezdődik. Az üdülőknél  utol ér Ricsi pedig jóval később rajtolt. Elköszönünk, hogy ma már nem találkozunk, de aztán Ő nem figyel a szalagra és az eredeti piros háromszög nyakig érő csalán tengerében találja magát, mi a szalagozást követjük de persze gyorsan újra befog és végleg elköszönünk. Más tempót tervez és be is jön neki 6:23-as idővel ér célba. Mi Zolival kényelmesebbre vesszük, dumálgatunk felfelé hiszen 3 km-en majd 400 szintet emelkedünk nem itt kell kapkodni. A V800 figyelmeztet is hogy 156 a pulzusom (sétálva), pedig 140 körülit terveztem limitnek a hőség miatt. Ekkor ér be JAAT a Jeti (Lefagysz túrák főszervezője). Na akkor még egy tradíció letudva vele minden évben itt a táv elején találkozunk és tudunk dumálni kicsit, ismét megállapítjuk, hogy a 60-as a legkeményebb túra itthon, nehezebb mint az M115 első fele. Hiszen az eleje és a vége sík ezért gyakorlatilag 50 km-en kap az ember 3200 szintet, nem egyszerű hegyekkel és még ezt tetézi a hőség és tényleg visszagondolva hetedszer vagyok itt ebből 6 túra esett hőség riasztásra egyszer meg olyan felhőszakadás volt, hogy a gerincen menekülni kellett a villámok elől. De hát ezért jöttünk a kihívásért, így érünk fel Muzsla nyeregig ahol szokás szerint Utassy  Gabi vár a pecséttel. 7,8 km 630 szinttel 1 óra 28 perc pont ahogy terveztük. A többiek mennek tovább a hosszún így elköszönünk.

Űrkaja teszt 1

Na de hát én gélt tesztelni is jöttem szóval teszteljünk. Az első gél az EthicSport Malto Shot Endurance gélje cseresznyés ízben. A csomagolása könnyen nyílik, állaga igazából nem is zselé szerű sokkal folyékonyabb, és valóban elég hozzá 1-2 korty víz, az íze is jó nem túl édes, könnyen lefolyik az ember torkán, egy 50 ml-es tasakban 440 kJ energia van. Alapvetően tetszik, ilyet még venni fogok, könnyebben csúszik mint a sűrű erdei gyümölcsös püréje az tényleg beszilárdult lekvárra emlékeztet.

Az Entek erdeje

Muzsla-nyereregtől a Nyikom-nyeregig az útvonal megegyezik a Bérc útvonalával csak éppen visszafelé, na és persze az ember sokkal pihentebb is itt a táv elején. Lefelé könnyebb is így van idő gyönyörködni az erdőben. Van is miben a Hétvezér sírját ősi fák őrzik sorban. Hatalmas száz éves bükkök végig az út mentén, érdekes az elmúlt években a bérc közben sose fogtam fel milyen csodálatos helyen is megyünk végig. Mindig csak a hegy ledózerolását tervezgettem és hogy ide soha többet. De ezt már leírtam a Bérc beszámolóban. Most nagyon tetszik hol kocogok, hol fényképezek, egyedül vagyok az erdőben egyetlen sporttárs tűnik fel néha, de ő is hasonlóan tördelt tempóval megy néha 100 méterrel néha 20-szal van előttem. Az előző esti esőtől a 32 fokban gőzölög az erdő, Nyikom-nyereg alatt a kis dagonya / tavacska hatalmasnak tűnik az áprilisi állapothoz képest. A piros sávról áttérek a piros keresztre, ez is egy olyan szakasz ahol 2-3 éve nem jártam már várom, mert szép kilátó pontokat érint. Csakhogy ez egy roppant ritkán járt ösvény, így bizonyos részeken a cserjés olyannyira benőtte a turista utat, hogy még vadcsapásnak is túlzás nevezni, illetve max vaddisznóknak ajánlott mert 1,5 méteres magasság fölött letép az emberről a ruhát zsákot. Szerencsére nem hosszú szakasz talán kétszer 50 méter ilyen nehezen járható. Ha itt sikerül átverekedni magunkat már jön az igazi single track ösvény az omladékos kőfolyásban lefelé és, hogy még jobban meglegyen a Gyűrűk Ura feeling ezt az ösvényt is egy Ent őrzi.


Innen már nincs messze Mátrakeresztes, a Vidrócki barlanghoz most nem kell lemenni, bár az útról a vízesés hangja csábító volt, hogy jólesne beállni a víz alá picit.

Mátrakeresztes először

Az első frissítőpont Mátrakeresztesen a volt Zöld sas kocsma kertjében van, bár  a kocsma már rég nem üzemel. Itt a pecsét mellé kapunk sajtot,  sós paradicsomot és 2 féle sütit is valamint lekváros és zsíros kenyerekkel is kínálnának de azt menet közben sose eszek. Iszok két pohár házi gyömbér szörpöt majd teszek egy kis kitérőt a sárga sávról a sárga keresztre. A házak között van egy kék kút, legalábbis egy ami biztos üzemel a háromból itt nagy pancsolás rendezek mert már most gyilkos meleg van és jön a következő emelkedés Ágasvárig. 

Űrkaja teszt 2

Itt iszom meg az első EthicSport Magnesio Liquido -t, na ez nettó csalódás eddig is az Ethic-es magnézium shot-okat vittem magammal a komolyabb szintezésekre de a régi fiolás kivitelt. Ez az új fajta csomagolás tipikus marketing bullshit a régit lecsavartam beöntöttem és kész 250 mg letudva jöhet a következő hegy. Ez az új fajta valami béna beépített szívószálas dolog, de rohadtul nem működik, túl pici nehezen bontható és idő igényes, ja és persze már nem 250 csak 225 mg benne a magnézium, pont mint a gyümölcs joghurtoknál...

Fallóskút - Ágasvár 

Visszakanyarodok a sárga sávra, hogy elkezdjem az emelkedést, ez is ismerős szakasz a M115-ről, csak akkor lefelé jövünk és éjjel a sötétben, hát most sokkal nehezebb. Szerencsére itt becsatlakozik Attila egy ritkán látott túratárs, Ő se először van itt 15 éve TT-zik, szóval seggemen a tojáshéj. Kényelmesen elbeszélgetünk felfelé, felszerelésekről rendezvényekről, hogy az elmúlt 2-3 évben milyen drasztikusan megváltozott a teljesítménytúrázás és a terepfutás világa, az emberek és a versenyek, versenyszervezők hozzáállása és hogy milyen jó, hogy Parádi Laciék foggal körömmel ragaszkodnak a minőséghez. Nem a darabszámra mennek hanem hogy amit szerveznek az tényleg első osztályú legyen. Fallóskúton a pecsét mellé kapunk 1-2 finom sárgabarackot, majd a kútnál újra lehűtöm magam kicsit. Még csak fél 10 de locsolni kell az embernek a fejét. Innen leereszkedünk a  Csörgő-patakhoz és most végre van időm megkeresni az átfaragott forrás jelző táblát, amit az M115-ön a sötétben nem tudtam lefotózni.

Ez a kis vicces tábla is egy olyan pont ahol 7 éve mindig megállok, 2010 júliusában ugyanígy voltam itt először akkor is Laciék rendezése volt, az útvonal is ugyanaz szóval nosztalgia. Szerencse, hogy ennyi év alatt se vette a fáradtságot a fenntartó hogy javítsa a táblát. Féltávnál vagyunk és a szint fele is meg van. Innen pedig már nincs messze Ágasvár ami a következő nagy ütés lesz, hiszen a forrástól a csúcs nincs 2 km de kapunk 300 szintet. Ágasvár nekem nagy mumus mindig itt töröm össze magam, a júniusi  M115 teljesítésem is itt ment el mikor lefelé megcsúsztam a poros részen. Óvatosan megyünk fel a csúcsra ahol meglepetésre nem a megszokott pontőr van, ami elsőre meglepetés majd másodjára is hiszen Józsa Gábor helyettesíti aki nálunk is az Egeden volt pontőr, hát most is a legszebb kilátó pontot kapta. Gyors pecsét és már ereszkedünk is vissza a turistaházhoz, itt mindenki megelőz, de nem tudok mit csinálni, tudom, hogy van aki 5 perc alatt lerohan itt de nekem ez most is vagy 20 perc volt, egyszerűen nem merek neki indulni annyiszor sérültem már itt le az elmúlt években, nem kockáztatok. Egyébként így eső után kicsit nedvesen jobb mint csontszárazon.

Űrkaja teszt 3

Attila bemegy a turistaházba inni egy sört én a falikútnál eszem meg a második gélt. Egy epres-banános Sponser Liquid Energy-t. A gél "BCAA-t és taurint is tartalmaz a glukóz és fruktóz mellett. Az elágazóláncú-aminosavak (BCAA) leucin, valin és izoleucin az izmokban elsődleges “üzemanyagként” szolgálnak. A BCAA célzott bevitele megóvhatja a test saját BCAA raktárát és támogathatja az izomszintézist, ezáltal a felépülést is edzések után. Friss tanulmányok rámutatnak arra is, hogy a BCAA-k képesek csökkenteni a központi kimerülést és ennek következményeit. Nátriummal és káliummal dúsítva." Na ebből én semmit se értek :) De kezdjük az elején, a csomagolás fogkrémes tubus tipusú egy extra záró fóliával a kupakon. Ez azért jó mert ha az ember nem akarja az egészet egyszerre megenni visszazárható. A megadott epres-banános ízből én egyik összetevőt se ismertem fel, inkább a gyermek koromban rágcsált kóla szirupos rágókra emlékeztetett. sűrű gél sok víz kell hozzá bár alapból szomjas is voltam de itt legalább 4 deci vizet ittam meg egyszerre. Nem tudom már kitől kaptam ezt a gélt tavasszal de a mostani webshop ár 850 forint / tubus szóval nem az olcsó fajta. De az biztos hogy elég hatékony, a 70 grammos tubusban 735 kJ energia van.

Mátrakeresztes másodszor

Vígan ereszkedünk a Bérc útvonalán le a Csörgő patak völgyébe, most nem látjuk az útról, hogy  a mászó falakon gyakorolnának, de hát érhető a nyári szezonban a hegymászók inkább külföldön a komoly hegyek között sportolnak. Elérjük a második keresztesi pontot itt mentaszörpöt kapunk sajttal sós paradicsommal és persze a házi sportszelet sütivel. Majd a szalagozást követve átkelünk a patakon és rátérünk az erdészeti utakra. Ez egy becsapós szakasz mert könnyűnek tűnik de a hullámzással 300 szintet szedünk össze 4 km-en. Itt találkozunk össze Feuerstahler Évával Ő  a 30-as távon van, a párja a babával a 15-ösön köv héten cserélnek, még hogy nem lehet pici gyerekkel sportolni. Jójárt kútig együtt haladunk, a én lekapcsoltam a hangot az órán az Ő telefonja minden km-nél mondja hol járunk, ezért tűnik fel milyen jól haladunk. Beszélgetve fel se tűnne de a gép mindig közbe szól én meg nem hiszem el hogy ennyit mentünk már. Pedig a V800 is ezt mutatja, meg hogy a szint háromnegyede is meg van már.Az egyik tarvágásról rálátunk a hasznosi víztárózra, elgondolkozunk nem is lenne most rossz a vízparton. De hát mi a hegyek miatt jöttünk és még vár a Nyikom.

Űrkaja teszt 4 / Jójárt-kút

 A forrásnál lévő pont az utolsó vízvételi lehetőség és ezt ki is kell használni! Az egyik évben csak egy kulacsot töltöttem itt fel ami a csúcsig el is fogyott aztán a célig majd megpusztultam. Most kezdésnek megeszem a High5 IsoGel-emet amit  Fun run-on kaptam. Ez is profi cucc több év terméke címet is kapott már. A 60 ml-es tubus 385 kj energiát tartalmaz, víz nélkül is bevehető. Nekem erdei gyümölcsös ízű volt, ami nem túl édes, de mivel reggel óta a zsák hátsó zsebében utazott a napon már eléggé felmelegedett így nem volt tökéletes, bár ez nem a termék hibája. Plusz ugye eredetileg itt a forrásnál a sűrű Ethic-et terveztem megenni amihez sok víz kell de azt már ismertem hát maradt a zsákban. Ez a High5 állagban tényleg a legkönnyebben lenyelhető. Ajánlom mindenkinek akik nem szeretik a géleket azoknak is!

Nyikom - Cél

A forrásnál még tele töltöm az ivótartályt (pont kiürült reggel óta), a víz nagyon jó hideg de alig csordogál így sokáig tart Éva nem is várj aki megy tovább a saját tempójában így már csak a célban találkozunk. Viszont Attila újra utolér és együtt kezdünk neki az utolsó erőpróbának, 1,5 km-en 330 szintet kell emelkednünk a csúcsig. Nem véletlenül mondják, hogy a Nyikom a Muzsla eltitkolt gonosz ikertestvére. Az óra szerint 35 fok van Attila le is lassul, nekem annyi előnyöm van, hogy a friss max 15 fokos vízzel teli tartály kellemesen hűti végig a gerincemet. Felérek a csúcsra pecsét a kilátóban, de idén se érzek erőt magamban, hogy felmásszak talán majd jövőre. Megkezdem az ereszkedést már csak 7,5 km a cél. A zöld kereszt eleje egy alagútszerűen benőtt kőfolyás, az egyik évben tele volt mindenféle csípős bogárral de most szerencsére nincsenek, a kövek maradtak nagyon kell figyelni ne itt menjen ki az ember bokája. A kőfolyás végén egy kerékpár ez is itt pihen már kitudja mióta, az elmúlt 7 évben mindig itt volt. Valaki féltávig felhozta majd itt hagyta elporladni.






Majd kiérek a nyílt szakaszra, a pásztói túrák extra nehézsége, hogy a város bár a Mátra és a Cserhát találkozásánál fekszik a bevezető szakaszok a termőföldeken, szőlőkön keresztül érik el a várost így semmi árnyék nincs. Normál esetben kényelmesen lehetne kocogni, de a délutáni tűző napon ez a legnehezebb szakasz.
Elérek az erdő sáv szélére, tavaly itt egy tüske ment a cipőmbe, ahogy ki akartam venni Benny Hill filmbe illő esést sikerült produkálnom. Ugyanis ahogy felemeltem a lábam hogy kivegyem a másik vádlim begörcsölt és úgy dőltem el mint egy darab fa egyenesen be egy szúrós bokorba. most csak nézem a bokrot és röhögök magamon. Itt valamit változott  a táj és a szalagozás is a siklóernyős leszálló hely melletti bozótot elkerüljük szerencsére, és hamarabb a szőlők közé érünk. Futni kéne de nem esik jól (bár azért az óra szerint itt volt a leggyorsabb megtett km-em). Iszonyatosan meleg van, beérek 10-15 rövidtávos résztvevőt. Nézem az órát 38 fok. Örülök, hogy már csak 15 percet kell kint lennem és nem még 4-5 órát mint a hosszútávosoknak. Még a szőlők között vagyunk de már aszfaltra vált a dózer út, érzem ahogy alulról is fűt, megint átváltok az órán visszaszámolásról 39,5 fok, szerencse hogy már alig 2 km van hátra. Beérünk a városba, már nem állok meg a nyomós kútnál fürdeni, már csak 200 méter a cél de ott a fagyizó nagyon csábító, de majd inkább hazafelé. Beérek az aulába 8:18 a vége és itt végre hűvös van. Amíg az oklevélre várok Edit szól, hogy nem fél 4kor hanem 3kor indul a buszom, így rohanok is fel a zuhanyzóba. 10 percet állok a víz alatt igazi újjászületés, gyorsan átöltözök és megyek is vissza le. Ez alatt Parádi Laci felesége kerített nekem egy arany jelvényt a háromszoros teljesítésért (eredetileg ugye 60-ra neveztem így egy 60-as gyémánt jelvény volt nekem kikészítve) majd mikor mondom, hogy nincs időm leülni megenni a befutó gulyást, gyorsan összepakol nekem egy zacskóba 8-10 sütit mert hogy kaja nélkül nem mehetek el. Na az ilyen apró figyelmességek miatt ez az ország egyik legjobb túrája, itt mindenkire figyelnek, nem csak egy szám egy pénz forrás a résztvevő. Remélem még évekig visszatérhetek erre a remek rendezvényre.

Arany jelvény a háromszoros teljesítésért



Konklúzió:

Örülök, hogy a józan észre és pár ember tanácsára hallgatva csak a rövidebb távon indultam. Így mindenféle szenvedés nélkül zárhattam a félévet, teljesen feltöltődtem. 106 indulóból idő alapján a 17. lettem, ami nem is olyan rossz, persze ez vegyes mezőny, de a sok utolsó meg utolsó előtti hely után jó érzés, ha kicsit komolyan veszem, nem fotózgatok első 10-ben lehettem volna, de lehet nem élvezem ennyire. A szervezők ismét az év egyik legjobb rendezvényét hozták össze, tökéletes útvonal jelölés, gyönyörű pályavezetés és remek kihívás profi ellátás mellett. A csupa ismeretlen gél tesztelése is jól működött, bár a frissítő pontokon kapott szilárd kaja is kellett, nem is energetikailag hanem hogy ne korogjon a gyomrom, kell azért némi szilárd tápanyag is. Végül a 4ből 3 gélt ettem meg, a 2 magnéziumból pedig 1-et vettem be, valamint a 2 izó porból is csak 1-et kevertem be menet közben.  A nagy hőségben a V800-as óra segített a pulzust tartani és az erőt beosztani így a táv végén se voltam elcsigázott köszönet érte a POLAR Hungary-nak