Sose voltam még a Zengőn. A Mecsekben is csak egyszer túráztam. Egyszerűen messze van Egertől. Szóval 5 évig mindig azt mondtam nem éri meg oda vissza jó 700 kilométert utazni. Végül idén csak rászántam magam. Gyors egyeztetés Kerékgyártó Petivel. Megy fotózni, ha kicsire összehúzom magam akkor beférek a teljes Runnabe kollekció mellé. Igazából nincs is olyan messze Pécs illetve Pécsvárad Egertől. Igazából még tetszett is, a teljesen elhagyott M6-oson (volt, hogy valami 30 percig sehol nem láttunk másik autót) utazni olyan, mint mikor a Walking dead nyitósorait nézed, esetleg híradást Igaz-korea kihalt autópályáiról. Szóval kényelmesen leértünk fél 9 körül, volt bőven idő pakolászni, bandázni. bár most nem sok ismerős volt. Ellenben néha úgy tűnt minden harmadik ember a Mecsek Maraton Teamből van, annyi mezt láttam. Hiába na ez az Ő hazai versenyük.
A verseny kiírásban a dátumig jutottam, egy héttel a Bérc után elég lesz az M-es gyerek táv (Az L a hosszú, az S viszont a sprintereknek való). Neveztem, utaltam, nincs sorsolás. Örülünk Vincent! Minek elveszni a részletekben ez kb ugyanaz mint az Eged-hegyi futóverseny. Na ennek lett a vége, hogy a rajt előtt rohantam Csanyához. Árulja már el, hogy is van a szintezés, mert az én fejemben a Zengő egy nagyobbacska domb. Erre most a térképen látom, hogy ez a bucka vagy 150 méterrel magasabb mint az Eged. Szóval teljes homály vagyok. Lehet az UTH előtt jó lenne még otthon átolvasni majd a kiírást.
A verseny kiírásban a dátumig jutottam, egy héttel a Bérc után elég lesz az M-es gyerek táv (Az L a hosszú, az S viszont a sprintereknek való). Neveztem, utaltam, nincs sorsolás. Örülünk Vincent! Minek elveszni a részletekben ez kb ugyanaz mint az Eged-hegyi futóverseny. Na ennek lett a vége, hogy a rajt előtt rohantam Csanyához. Árulja már el, hogy is van a szintezés, mert az én fejemben a Zengő egy nagyobbacska domb. Erre most a térképen látom, hogy ez a bucka vagy 150 méterrel magasabb mint az Eged. Szóval teljes homály vagyok. Lehet az UTH előtt jó lenne még otthon átolvasni majd a kiírást.
Az instrukciók egyszerűek voltak, meg se próbáljak az elején a mezőnnyel futni (haha én meg a mezőny), mert rohadt meredek. A Zengő után már kényelmes.
Rajt 10:30-kor nehogy már fázzunk ugye, gyorsan bevizeztem a nyakam, fejem, csuklómon a kendőt és már kaptattunk is felfelé valami templom dombra az aszfalton. Az M és az S táv együtt rajtolt így itt még elég nagy tömegben haladtunk a tűző napon. Szinte még el se indultunk és már izzadok mint egy ló, a kendőt nem vettem fel mert csak melegít. Így meg a napszemüvegre folyik az izzadság, szerencsére kb 15 perc után beértünk az erdőbe.
Fölfelé nem szokott gond lenni kényelmesen előzgetem az embereket, nem azért mert futok, hanem mert gyorsabban sétálok mint ők. Persze a szürke Slab nacit már átizzadtam úgyhogy úgy nézek ki mint aki bepisált, de hát nem szépség versenyen indultam.
Rajt 10:30-kor nehogy már fázzunk ugye, gyorsan bevizeztem a nyakam, fejem, csuklómon a kendőt és már kaptattunk is felfelé valami templom dombra az aszfalton. Az M és az S táv együtt rajtolt így itt még elég nagy tömegben haladtunk a tűző napon. Szinte még el se indultunk és már izzadok mint egy ló, a kendőt nem vettem fel mert csak melegít. Így meg a napszemüvegre folyik az izzadság, szerencsére kb 15 perc után beértünk az erdőbe.
Fölfelé nem szokott gond lenni kényelmesen előzgetem az embereket, nem azért mert futok, hanem mert gyorsabban sétálok mint ők. Persze a szürke Slab nacit már átizzadtam úgyhogy úgy nézek ki mint aki bepisált, de hát nem szépség versenyen indultam.
Nem tudom miért akarom a Zengőt az Egedhez hasonlítani, de valamiért ez volt a fejemben hát maradjunk ennél. Szóval a Zengő egy szép nagy erdővel borított hegy, kényelmes árnyékos dózer utakkal, Az Eged meg ugye a Bükkalja széle, igazából épp hogy csak hegy. De előtte ugye még át kell jutni a szőlő dűlők között, így kicsit hosszabban kapunk kb ugyanannyi szintet. Így az időm is hasonló lett. Kb 50 perc a csúcsig. Csanya még mondta is, hogy érdemes egy pillanatra megállni a várromnál, csak Gyurkó Petiékkel nem számolt, akik az időmérő ponton hangos zenével vártak minket, majd olyan szurkolást csaptak, hogy szó se lehetett megállni fotózgatni.
Szóval eddig jó, de aztán megláttam a lefelét. Hát mint a Sombokor kistesója, meredek, poros, kidőlt fák. Hál istennek rövidebb volt ez a nyaktörő szakasz. Utána már kényelmes széles dózeren értünk le az első frissítőpontra.
A szokásos Csanya féle bőség zavara az asztalon, ettem, ittam gyerünk tovább, így is elmegy 2-3 perc. Ahogy a szervezők javasolták a pont utáni forrásnál kicsit megmosakodtam. Kendő bevizez, legyen egy kis vénás hűtés és jöhet a Hárs-tető. A pálya ezen szakasza is nagyon szép és kényelmes széles dózereken halad, végig a hatalmas fák árnyékában. Szóval tetszik.
Még a Somos-hegy után csatlakozik be az L táv. Itt találkozok a kontroll futókkal, Tündivel és Attilával. Együtt indulunk neki lefelé, illetve Ők kergetnek lefelé, de inkább elengedem Őket hiszen úgyis gyorsabbak, meg persze még dolguk is van. Bár egyelőre hasonló a tempónk, egészen addig amíg Zenyik Robi az L táv győztese el nem robog mellettünk. Na ezután Attila két fokozattal feljebb kapcsol így ketten maradunk Tündivel. Ami azért vicces mert az elmúlt 5 évben most futunk másodszor együtt. Annó egy novemberi Gercse túrán találkoztunk így össze és persze a nagy dumálásban jól el is tévedtünk, majd szépen állva hagyott Fenyő gyöngye után. Most úgy dönt menjünk együtt. Hát végem van nincs menekvés, innen garantált a magas pulzus. Élőben láthatom mi ez a híres Predator osonás. Konkrétan azt mondja fölösleges futni az utolsó emelkedőt, de a séta tempóját csak joggolva tudom tartani. Hihetetlen. Összeáll a kép miért Predator, tényleg a ragadozók osonnak így a prédát cserkészve, most persze bebukja mert egy medvedisznó fújtat mellette mint egy gőzmozdony :) A második frissítőn tényleg csak egy percre állunk meg és már robogunk is a cél felé.
A címben említettem a piros Ferrarit. Nos az én piros Ferrarim egy Slab Wings 8-as, amin alapból mindenki ledöbben miért nem kék cipő van rajtam (pedig nem csak kék cipőim vannak). Az átlag cipőkhöz képest ez tényleg Ferrari. Nincs ennél könnyebb cipőm, szellőzésileg veri a Hoka Clayton-t pedig az se egy nehéz zárt cipő. Persze ezekért a dolgokért fizetni kell, konkrétan min kétszer, vagy háromszor drágábbak ezek a cipők az átlagnál, és garantáltan nem tartósak. Nekem mázlim volt, Ferrarit még harmadáron se tudnék venni, ezt sikerült. Így van egy hihetetlen jó, könnyű, gyors versenycipőm. Persze a gyorsaság nem csak a cipőn múlik. Ha lenne Ferrarim se tudnék 300-zal csapatni, ahogy ebben se tudok 4 perces ezreket futni. Az utolsó 3,5 kilométeren azért sikerül 5 perc közelikre gyorsulni, lefelé. És itt jön ki a másik tulajdonsága a cipőnek. A cipő könnyű, én nem. Ahhoz hogy én ebben tartósan tudjak ilyen tempóban menni nem 5 hanem még 20 kilót kéne fogyni. Az elmúlt fél évben vagy a Sense Pro-ban mentem vagy a Hokákban. Azok extra csillapításúak, ez nem. És bizony az aszfalton éreztem is, hogy üti a térdem mert ezt nem 90+ kilóra tervezték.
Na de ez csak rövid szakasz volt a cél előtt itt belefért, 20-nál hosszabbra meg majd megyek a kék csodákban. A Pro Max sokkal masszívabb így kicsit melegnek tűnt a Bércen, a Wingsben ilyen érzésem nem volt. Lefelé tényleg "szárnyalni" tudtam benne, most nem engem előztek folyamatosan hanem én értem be pár embert. Szóval akadt flow bőven.
81 teljesítőből a 44. lettem, ez már nem a sor vége, nem a szintidőért kellett küszködni. Az L távon valószínű nem tudtam volna ilyen egyenletesen haladni és a végére elfogyok. De mivel ez rövid volt így belefért, hogy kiengedjem a fékeket. Jól éreztem magam, kellemesen elfáradtam, kellett egy ilyen az UTH előtt. Ott biztos, hogy küzdenem kell majd.
Köszi a Crew-nak mindent, hoztátok a megszokott minőséget és hangulatot. Még sok ilyet ! Találkozunk szűk három hét múlva.
A címben említettem a piros Ferrarit. Nos az én piros Ferrarim egy Slab Wings 8-as, amin alapból mindenki ledöbben miért nem kék cipő van rajtam (pedig nem csak kék cipőim vannak). Az átlag cipőkhöz képest ez tényleg Ferrari. Nincs ennél könnyebb cipőm, szellőzésileg veri a Hoka Clayton-t pedig az se egy nehéz zárt cipő. Persze ezekért a dolgokért fizetni kell, konkrétan min kétszer, vagy háromszor drágábbak ezek a cipők az átlagnál, és garantáltan nem tartósak. Nekem mázlim volt, Ferrarit még harmadáron se tudnék venni, ezt sikerült. Így van egy hihetetlen jó, könnyű, gyors versenycipőm. Persze a gyorsaság nem csak a cipőn múlik. Ha lenne Ferrarim se tudnék 300-zal csapatni, ahogy ebben se tudok 4 perces ezreket futni. Az utolsó 3,5 kilométeren azért sikerül 5 perc közelikre gyorsulni, lefelé. És itt jön ki a másik tulajdonsága a cipőnek. A cipő könnyű, én nem. Ahhoz hogy én ebben tartósan tudjak ilyen tempóban menni nem 5 hanem még 20 kilót kéne fogyni. Az elmúlt fél évben vagy a Sense Pro-ban mentem vagy a Hokákban. Azok extra csillapításúak, ez nem. És bizony az aszfalton éreztem is, hogy üti a térdem mert ezt nem 90+ kilóra tervezték.
Na de ez csak rövid szakasz volt a cél előtt itt belefért, 20-nál hosszabbra meg majd megyek a kék csodákban. A Pro Max sokkal masszívabb így kicsit melegnek tűnt a Bércen, a Wingsben ilyen érzésem nem volt. Lefelé tényleg "szárnyalni" tudtam benne, most nem engem előztek folyamatosan hanem én értem be pár embert. Szóval akadt flow bőven.
81 teljesítőből a 44. lettem, ez már nem a sor vége, nem a szintidőért kellett küszködni. Az L távon valószínű nem tudtam volna ilyen egyenletesen haladni és a végére elfogyok. De mivel ez rövid volt így belefért, hogy kiengedjem a fékeket. Jól éreztem magam, kellemesen elfáradtam, kellett egy ilyen az UTH előtt. Ott biztos, hogy küzdenem kell majd.
Köszi a Crew-nak mindent, hoztátok a megszokott minőséget és hangulatot. Még sok ilyet ! Találkozunk szűk három hét múlva.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése